Népszerű rémisztők

A Halloween-hez kapcsolódó témával folytatjuk: miért szeretjük a horrort, a mesterségesen generált félelmet? Nos, ennek több magyarázata is lehetséges.

Egyrészt a félelem hatására a szervezetben megemelkedik az endorfin szint a feszültség csökkentésére. Ezt tulajdonképpen élvezzük, hiszen valójában tudatában vagyunk annak, hogy nem valódi fenyegetés ér minket, a szervezet viszont nem tudja megkülönböztetni a valós félelmet a generált félelemtől. Másrészt a horrorfilmek minden egyéb gondunkról-bajunkról elterelik a figyelmünket, hiszen maximálisan leköti kíváncsiságunkat, és felfokozott izgalmi állapotot teremtenek, ezért szomorúságra, depresszióra a legjobb recept egy ijesztő horror.

Napjainkban a legnépszerűbbnek a vámpíros, zombis filmeket tekinthetjük. A vámpírok mítoszai ugyebár szinte minden kultúrában megtalálhatóak: visszajáró lelkek, szépek, lehengerlőek és a vér az, amely életben tartja őket. Az első vámpír, akit a médiában láthattunk, Bram Stoker drakulája volt, akit Lugosi Béla formált meg az 1931-es filmben. Ettől kezdve Vlad Drakul története már mindenki számára ismertté vált. Manapság már megjelentek a „vegetáriánus” vámpírok is, akik nem szívnak emberi vért, mint például az Alkonyat trilógiában.

A zombikkal már kicsit más a helyzet. A pszichológusok szerint a tudatalattink a tömegtől való félelmet vetíti ki a zombikra. A filmek és könyvek alapján három típusba tudjuk elkülöníteni az élőhalottakat. Vannak a járkáló, élettelen holttestek, amik vonagolva követik áldozatukat, és ha sikerül, akkor megeszik azokat (Élőholtak éjszakája, 1968, George A Romero). A második típusba szintén ösztönlények tartoznak, de ezek már agresszívebbek, energikusabbak, és harapásuk fertőz (28 nappal később, 2002, Danny Boyle). A harmadik típus a már valamilyen tudattal rendelkező ösztönlényeket takarja (Eleven testek, 2013, Jonathan Levine). E témában egyébként kihagyhatatlan alkotás, a jelenleg is futó The Walking Dead című sorozat, mely a horrort, a drámát és a sötét humort vegyíti.

Ha már a félelmetes lényeknél tartunk, nem maradhatnak ki a boszorkányok és a szellemek sem. A boszorkányok általában öröklik varázserejüket, többnyire képesek manipulálni az embereket vagy a természetet. Esetükben is több fajtát különíthetünk el az egészen hátborzongató, embereket feláldozó és megkínzó boszorkányoktól, a kedvesebb misztikus hősökig (Ideglelés, Átkozott boszorkák, Harry Potter). A kísértetek szintén változatos módon jelentek meg a mozivásznon és a könyvekben: az egészen hátborzongató Insidious (A gonosz háza) alkotástól, a vígjáték kategóriájú Casper-ig széles spektrumon mozognak ezek a lények.

Október utolsó éjszakáján tehát, ha adózni szeretnénk egy kicsit a Halloween hagyományának, akkor nézzünk félelmetes, de egyben elgondolkodtató filmeket a baráti társasággal. Ha lehetőségünk van rá, akkor menjünk el egy ilyen témájú rendezvényre szórakozni, egy kicsit pihenni, lazítani. Persze, ha be kell öltözni, akkor ne feledjük: a jó jelmezből nem hiányozhatnak az ismert filmes kellékek, mint a fekete ruha, rémisztő külső. Ezeket könnyen megoldhatjuk akár meglévő ruhadarabokból és hagyományos smink cuccokkal.

Ha rögtön munkából megyünk bulizni, elég magunkkal vinni egy fekete nadrágot, szoknyát, borvörös felsőt, illetve vámpírfogakat, és kész is a vámpír jelmez. Amennyiben egy sötét felső akad a kezünkbe, akkor vegyünk fel egy lila, zöld vagy fekete boszorkánysapkát, és el is készültünk. Persze hosszabb tervezéssel tökéletesíthetjük is a jelmezünket az alkalomra. Minél ijesztőbb a jelmez, annál jobb, de természetesen manapság már lehet cél a szexis, extrém, figyelemfelkeltő öltözék is.

A képzeletünk és stílusunk szab határt annak, hogy egy ilyen alkalmon mit viselünk. Nyugodtan elrugaszkodhatunk hétköznapi megjelenésünktől, és az iskolában vagy munkában egyébként asztal mögött bujkáló személyből egy csapásra dögös vámpír vagy boszi lehet. Egy halloween-i buliban bátran lehetünk egy kicsit másmilyenek, kiengedve a hétköznapok során felgyülemlett gőzt.