A gyümölcsök pozitív élettani hatása

Az egészséges táplálkozás egyik alapköve a napi szinten való gyümölcsfogyasztás. Friss állapotukban számtalan vitamint, ásványi anyagot, és élelmi rostot tartalmaznak, melyek mind nagyon jó hatással vannak szervezetünkre.

Segítenek az emésztésben, a méregtelenítésben, erősítik az immunrendszert, elősegítik a zsírbontást, serkentik az anyagcserét és bizonyos betegségek kialakulásának kockázatát jelentősen csökkenthetik. Azonban nem mindegy, milyen gyümölcsökből mennyit eszünk, hiszen mindegyik más és más területen hasznos.

A B1-vitamin (tiamin) egy vízben oldódó, hőre érzékeny vegyület, mely segíti a szénhidrátok elégetését és elengedhetetlen szerepe van a szív, az idegrendszer és az izmok működésében. Hiányában idegesség, étvágytalanság, fáradtság, depresszió, keringési és szív problémák léphetnek fel. A csipkebogyóban, a meggyben és a fekete ribizliben viszonylag sok B1-vitamin van.

A B2-vitamin, vagy riboflavin, a piroszőlősavat, a zsírsavakat, és az aminosavakat bontja le. Bélflóránk is termel B2-vitamint, így ritkán lép fel hiány, mely például a következő tünetekkel járhat: kirepedezett ajkak, szemviszketés, emésztési problémák, esetleg ízületi gyulladás. A cseresznyében, banánban, valamint az eperben nagyobb mennyiségben fordulhat elő.

A B3-vitamin fontos szerepet játszik a sejtek energiaháztartásában, szabályozza a koleszterinszintet, valamint értágító hatású. Hiányában fáradékonyság, fejfájás, és depresszió alakulhat ki. A narancsban, a kiviben, és az ananászban egész sok fordul elő belőle.

A B5-vitamin, vagy más néven pantoténsav, a koenzim A felépítéséhez szükséges, ezen kívül lebontja a felhasználható zsírsavakat és szénhidrátokat, hozzájárul a mellékvese, illetve az immun-, és idegrendszer működéséhez. A napi szükséglet és hiánytünetei még nem tisztázottak, de stresszhelyzetek és nehezebb fizikai munka esetén nagyobb mennyiségre van szüksége belőle a szervezetnek. Gyümölcsök között főleg az avokádónak, a banánnak, a görögdinnyének, és a grapefruitnak van jelentősebb B5-vitamin tartalma.

A B6-vitamin (piridoxin), részt vesz a zsírok lebontásában, az aminocsoportba tartozó anyagok szállításában, az aminosav anyagcserében, a karbonsavak lebontásában, valamint a glükóznak a glikogénből való kinyerésében is. Az ajánlott napi bevitele életkorként és nemként változó, hiánya idegességet, hajhullást, álmatlanságot, a perifériás idegek gyulladását, és végtaggörcsöt okozhat. Sok gyümölcsben megtalálható, mint például a kiviben, banánban, avokádóban, és a citromban.

A B9-vitaminnak, más néven folsavnak, szintén szerepe van az aminosavak anyagcseréjében, valamint a fehérvérsejtek, vörösvérsejtek, és vérlemezkék képzésben. A terhesség korai szakaszában nélkülözhetetlen vitamin, de egy egészséges embernek is 5-15 mg folsavat kéne raktároznia a szervezetében. Vashiány esetében még nagyobb mennyiségre van belőle szüksége a szervezetnek. Folsavhiány következtében ingerlékenység, feledékenység, neurológiai zavarok és vérszegénység alakulhat ki. Gyümölcsök közül fellelhető például a narancsban, a kiviben, és a banánban.

A vízben oldódó vitaminok közé tartozik a C-vitamin is, mely a sejtek biokémiai folyamataiban vesz részt, illetve elősegíti a vas felszívódását, de sajnos az emberi szervezet nem képes önmagától előállítani. Hiánya következtében legyengül az immunrendszer, csontritkulás, szív-, és érrendszeri betegségek léphetnek fel, valamint a rákos betegségek is könnyebben kialakulhatnak. Szerencsére nagyon sok gyümölcsben van: citrom, csipkebogyó, ribizli, grapefruit, görögdinnye, narancs, kivi, ananász. Az ajánlott dózis túllépésével viszont kialakulhat vesekő, illetve megnehezíti a B12-vitamin felszívódását a szervezetben.

A zsírban oldódó A-vitamin hat azonos biológiai hatású vegyület összefoglaló neve. Hozzájárul a bőr, a nyálkahártya, és a mirigyhám normális működéséhez és fejlődéséhez, a csontnövekedéshez, illetve számos más sejt irányításában is fontos szerepe van. Hiányában látászavar, a bőr kiszáradása, a haj törékenysége, hullása fordulhat elő, valamint megnő a gyulladásra és fertőzésre való hajlam. Az A-vitamint (retinol, retinal) a narancsfélék, míg az A-provitaminokat (alfa-,béta-, és gamma-karotin, egyéb karotinoidok) kisebb mennyiségben a kajszibarack, az őszibarack, és az alma tartalmazza.

Az E-vitaminok zsírban oldódnak, antioxidáns hatásúak, segítenek a rák megelőzésében és gyógyításában, és gyulladáscsökkentőek. Hiányuk ritkán lép fel, de ha mégis, akkor vérszegénységet, izomsorvadást és meddőséget okozhat. Megtalálhatóak az őszibarackban, a kiviben, és a kajszibarackban, ám legnagyobb mennyiségben a gabonafélékben fordulnak elő.

A K-vitamin két természetesen előforduló fajtája a táplálékokban található K1-vitamin és a bélbaktériumok által előállított K2-vitamin. Fontos szerepet lát el a véralvadásban. Vegyes táplálkozás és egészséges bélflóra esetén nem jellemző, hogy hiány lépne fel belőle azonban, ha mégis, akkor vérszegénységet, valamint orr-, és fogínyvérzést okozhat. Gyümölcsöknél a szőlőben, a kiviben, és az almában fordul elő.

A gyümölcsök magas vitamintartalmuk mellett élelmi rostban gazdagok, valamint számos ásványi anyagot is tartalmaznak, melyek nélkülözhetetlenek a szervezetünk számára, ezért egészségünk érdekében fontos, hogy minden egyes nap kiemelt helyet kapjanak az étrendünkben. Fogyókúrázok is bátran fogyaszthatják őket, hiszen egy-két kivételt leszámítva (például banán, szőlő), nem tekinthetőek hizlaló ételeknek, sőt legtöbbjük segít a méregtelenítésben, és a zsírbontásban.