Az adalékanyagok

Napjainkban az élelmiszerek tömeggyártásához már gyakorlatilag elengedhetetlen az adalékanyagok használata. Igazából többféle szempontból közelíthető meg jelenlétük, így sokan sokfélét állítanak róluk.

Többen úgy gondolják, hogy az adalékanyagok is a marketing részét képezik. A színezékektől és aromáktól ugyanis étvágygerjesztőbbnek tűnhet egy-egy étel. Mások szerint stabilizált és jó minőségű élelmiszerek széles választékát tették velük lehetővé. Felröppenhetnek hírek, hogy ez vagy az a termék mennyire egészségtelen miattuk, de elképzelhető hogy az ilyen híresztelések mögött az adott cég konkurenciája áll. Vitatkozni ugyan kár róla, hiszen hacsak nem termelünk meg magunknak minden ételt a kertünkben, akkor egyszerűen nem lehet kikerülni fogyasztásukat.

Az adalékanyagok csoportosítása

Az adalékanyagokat E-számok jelölik a termékek csomagolásán, melyeket kötelező pontosan feltüntetni. A 100-al kezdődő számok jelzik a különböző színezékeket, 200-tól következnek a tartósítószerek. 300-tól az antioxidánsokat és a savanyúságot szabályozó anyagokat jelentik a számok, 400-tól a stabilizátorokat, emulgeálószereket és zselésítő anyagokat. 500-tól kezdődnek a savanyúságot szabályozó és a csomósodást gátló anyagok, 600-tól az ízfokozók, és 950-től az édesítőszerek. Ezek között némelyik mesterséges, azonban sok természetazonos adalékanyagot is használnak az élelmiszergyártó cégek. Utóbbi lehet például az E300-as számozású antioxidáns, az aszkorbinsav, más néven C-vitamin. De gyakran alkalmazzák az E101-el jelölt riboflavint, közismertebben B2-vitamint, melyet sárga színanyagként használnak. Az élelmiszerek gyártását és forgalmazását megkönnyítik az adalékanyagok. Emellett viszont a fogyasztó is ízlésesebb, egyszerűen hozzáférhető, frissességét sokáig megőrző termékeket vásárolhat.

Az adalékanyagok hatásai a szervezetre

Tudjuk, hogy ezek javarészt szintetikusak. A tévhitekkel ellentétben viszont az élelmiszerek nem tartalmazhatnak olyan adalékanyagokat, amelyek káros hatással lennének az emberi szervezetre, se rövid, se hosszútávon. Alkalmazásuk szigorú előírásoknak felel meg, többek között: egy adalékanyagot csak meghatározott élelmiszerhez, meghatározott mennyiségben lehet hozzáadni. Nem haladhatja meg az engedélyezett napi bevitelt. Kizárólag abban az esetben alkalmazhatók, ha a fogyasztók egészségét nem veszélyeztetik, vagy nem megtévesztésre szolgálnak. Mindemellett igazolni kell, hogy a kívánt célt más módszerrel nem lehet elérni. Természetesen követelmény az is, hogy a lehető legkisebb mennyiséget szabad csak belőlük felhasználni a kívánt eredmény érdekében.

Az adalékanyagok ismerete nagyon fontos!

Igazság szerint nekünk kell odafigyelnünk és tájékozódnunk arról, hogy az általunk leggyakrabban vásárolt élelmiszerek csomagolásán feltüntetett E-számok közül melyik, mit jelöl pontosan. Cukrokat, gumicukrokat, rágcsálnivalókat nyilván jobb elhanyagolni, de azért érdemes átnézni a felvágottak, a tejtermékek, a gyorsfagyasztott készítmények címkéjét és inkább a javarészt természetazonos adalékanyagokat tartalmazó árukkal helyettesíteni kedvenceinket. Az E-számok listájához hozzá lehet jutni az interneten vagy akár kiadványok formájában is, így aki nem tudja vagy éppen nincs is ideje megjegyezni nagy vonalakban a számlistát, az minden vásárláshoz magával tudja vinni és ez alapján eldönteni, hogy milyen ételek kerüljenek majd az asztalra. Attól, hogy sok termékről azt állítják a TV reklámok, a plakátok, és a különféle ötletes szlogenek, hogy mennyire egészségesek, és elengedhetetlenek a szervezet számára, még jobb utánuk nézni, hogy mit tartalmaznak egészen pontosan. Lehet, hogy vannak bennük egészséges összetevők, de csak elenyésző mennyiségben, és valójában a test számára felesleges anyagokkal tömték tele. Érhetnek bennünket kellemetlen, de kellemes meglepetések is, de a legfontosabb, hogy informálódjunk, hiszen csak rajtunk áll, hogy végül mit juttatunk a szervezetünkbe.