A vérképző rendszer megbetegedései I.

Azt mindenki tudja, hogy vérünk szállítja azokat az elemeket, amelyek létezésünkhöz szükségesek. Ilyen például az oxigén, a víz, a só és egyéb tápanyagok.

Az is ismeretes, hogy folyékony halmazállapotát a vérplazma adja, amiben az alakos elemek, a vörösvértest, a fehérvértest és a vérlemezke látja el a szállító szerepet. De mi van akkor, ha szervezetünk vérképző rendszere valami zavart szenved? A most induló két részes mini sorozatunkban a két leggyakoribb vérképzőrendszeri megbetegedésről olvashattok.

Az ITP-ről röviden

Elsőként egy nem túl közismert betegséggel foglalkozunk, mely az ITP elnevezést viseli. A rövidítés az Idophatias Thromboctophenia Purpura nevet takarja, mely magyarul ismeretlen eredetű vérlemezke hiányt jelent. A vérlemezke-szám (PLT) a vérben normál esetben 150.000-400.000/mikróliter. Ebből kifolyólag akkor beszélünk ennek hiányáról, ha a vérben ez a szám drasztikusan a tartomány alá csökken. Ennek két típusa létezik: az akkut, illetve a krónikus ITP. Az akkut ITP általában 1-6 hónap közötti időn belül gyógyszeres kezelés nélkül is gyógyul, ebben az esetben a vérlemezke szám sosem megy 50.000 alá.

Krónikus ITP

Krónikus ITP-ről akkor beszélünk, ha a megbetegedés fél évnél tovább tart, és a vérlemezke szám ingadozik. Ilyen esetekben először kortikoszteroidok alkalmazásával próbálkoznak, amely egy igen erős gyulladáscsökkentő szer. Amennyiben ez nem vezet eredményre, és a vérlemezke szám nem megy tartósan 90.000 fölé, akkor splenectomiát alkalmaznak, vagyis eltávolítják a lépet.

A betegség előfordulásának gyakorisága

A megbetegedés sajnos a 6-14 éves gyermekeknél fordul elő nagyobb valószínűséggel, de ekkor is 1000 gyermekre 4 megbetegedés jut. Felnőtt korban ez az arány valamivel kevesebb, ugyanis 40 éves kor felett 1000 felnőttből hozzávetőlegesen 2 küzd ezzel a betegséggel. Tünetei először az influenzához hasonlatosak: fáradékonyság, gyakori fejfájás, később megjelennek a zúzódásos nyomok a bőrön, pirosas majd lilás elszíneződésben. A beteg testén több helyen találhatóak ezek a foltok, lehetnek pár milliméterestől akár 20-25 cm-esek is. Ilyenkor a beteg rendszerint nem tudja, hogyan szerezte ezeket a foltokat, és nehezen is gyógyulnak.

Vagy akkor derülhet ki a megbetegedés, ha ezekkel a bevérzésekkel orvoshoz megyünk, vagy egy spontán vérvétel során lesz nagyon alacsony a vérlemezke szám. Általában a lakosság elég kis számát érinti, mint azt fentebb olvashattuk, ennek ellenére, ha a jellegzetes tünetek közül többet is észre veszünk magunkon, akkor felmerülhet bennünk e megbetegedés gyanúja.

Kezelése

A krónikus ITP során, ha gyógyszerrel (Medrol, Prednizolon) elérjük a tartós 90.000-es számot, akkor nincs szükség műtéti beavatkozásra. Ezt akkor nem lehet elkerülni, ha a vérlemezke száma 2-4 év elteltével sem áll helyre. Ebben az esetben valószínűsíthetően a lép működési zavara áll a háttérben. A műtét előtt természetesen egyéb vizsgálatokat is végeznek, hogy kizárják más betegségek lehetőségét, illetve megnézik, hogy a lép rendben működik-e. Ez egy 4 napos kórházi befekvéssel jár. Amennyiben igazolható, hogy a lép elpusztítja az egészséges vérlemezkéket is (nemcsak az öregeket), akkor kerül sor a műtétre. A lép az elöregedett vérlemezkéket 7-14 naponta egyébként is elpusztítja, ezért mindig új termelődik belőle. A lép kivétele altatásban történik, és nem igényel hosszas kórházi kezelést, 4-5 nap elteltével haza is engedik az illetőt.

Azért látjuk szükségét ezeknek a betegségeknek a bemutatásának, hogy egyrészt ha magunkon is észreveszünk a tünetek közül többet, akkor időben kivizsgáltassuk, másrészt ha a közelünkben valakinek ilyen betegsége van, akkor tudjuk, min megy keresztül. A következő cikkben a leukémiáról és annak típusairól olvashattok.