A hó jótékony hatásai

A téli időszak egyik legszebb időjárási jelensége a hóhullás, amikor fehérbe borul a világ és egészen más hangulatú lesz egy egyszerű séta is. Most a hó szervezetre gyakorolt jótékony hatásairól ejtünk pár szót.

Valahányszor a hőmérséklet tartósan fagypont körül marad, elgondolkozunk azon, hogy mikor fog leesni az első hó az évben. Várva várt esemény ez, mégha a szervezetünk nehezen is viseli a hűvösebbet. Ilyenkor a bőrünk különösen ki van téve az évszak szeszélyeinek, legyen szó erős szélről vagy csontig hatoló hidegről. A hőingadozások sem tesznek jót, gondoljuk csak végig, hogy hányszor megyünk melegből a hidegre és fordítva. A bőr ilyenkor természetes módon veszít nedvességtartalmából, amit ha nem pótlunk megfelelően, a kiszáradás mellett egyéb tünetek kialakulását is megkockáztatjuk, például az ekcémát.

A testünk 55-70%-a víz, ebből 2-3 litert kiizzadunk vagy eltávozik belőlünk, ezért elengedhetetlenül fontos a folyadékpótlás. Ez talán nem volt új információ, de azt talán kevesen tudják, hogy a bőr hámrétegének és irharétegének is van vízháztartása. A bőrrétegekbe máshogy tudunk vizet juttatni, mint a szervezet egyéb területeire, ezért fontos, hogy legyen nálunk egy zsírosabb kézkrém vagy testápoló, ha a nap bármely szakában szükségét éreznénk használatának.

A hideg víz frissítő, gyulladás- és fájdalomcsökkentő. Enyhíteni lehet vele az égési sérüléseket és a rovarcsípések okozta irritációt. A hó mindezekkel a tulajdonságokkal rendelkezik, viszont egyes emberek tartanak tőle, mert nem steril. A magyar néphagyomány ennek ellenére hisz az első hó áldásos hatásaiban. Széppé varázsolja az arcbőrt, letisztítja és megfiatalítja azt. Decemberben a katolikus templomok szentelt vize lényegében szentelt hó volt. A friss porhavat ugyanis a templom vagy kápolna körül összegyűjtötték, a pap megáldotta azt, és a szentelt vizes edényekbe helyezte, hogy ott olvadjon el. Egy kitétel volt csupán a hóra vonatkozóan, mégpedig az, hogy nyughelyekről, sírokról nem szabad felszedni, mert az sértés az elhunyt felé, azt nem volt szabad megáldani.

Hóval a 18. században Angliában végeztek kísérleteket, és arra a következtetésre jutottak, hogy külsőleg és belsőleg egyaránt hatásos. Külsőleg alkalmazva főleg a különböző eredetű fájdalmakra és reumatikus panaszokra jó, ezenkívül lázcsillapító, gyulladáscsökkentő és élénkítő hatása is van. Belsőleg alkalmazva megszünteti a székrekedést, a gyomorbántalmakat és elősegíti a bélrendszer mozgását, ezáltal serkenti az anyagcserét. Mindezek mellett a vérereket is mozgásra készteti, így elkerülhetők a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a vérszegénység. Végeztek továbbá kísérleteket az angolkór (akkori nevén sápkór) gyógyítására is, de ezek nem hoztak eredményt, mivel az a kevés napfény miatt kialakult D vitaminhiány, persze ezt még akkor nem tudhatták.

A reggeli hideg vizes vagy hideg-meleg vizes váltózuhannyal sokat tehetünk azért, hogy szervezetünk frissebb és energiadúsabb legyen. Persze ha leesik a hó, szánjunk időt egy kiadós sétára is a gyönyörű természetben. Az előrejelzések szerint ugyan nem lesz fehér karácsonyunk idén, de a remény hal meg utoljára…