A szénhidrátok

A szervezet üzemanyagának tekinthető a szénhidrát, melynek molekulaszerkezete alapján három fajtája ismert: egyszerű, kettős és összetett szénhidrátok.

A szervezet glükózzá alakítja át őket, amely aztán a vérbe áramlik. Ennek hatására a hasnyálmirigy elkezdi termelni az inzulint, mely a glükózt a sejtekbe szállítja. Itt jön képbe a GI index, azaz a glikémiás vagy glükóz felszívódási index, mely százalékos értékkel határozza meg, hogy az egyes élelmiszerek milyen sebességgel alakulnák át glükózzá. Értelemszerűen a 90-100% közé eső ételek nagyon gyorsan alakulnak át, így hirtelen inzulin-túltermelést okoznak, ami egyáltalán nem egészséges. Egyrészt hirtelen megy végbe a folyamat, így hiába eszünk meg nagyobb mennyiséget ilyen ételekből, nagyon hamar felszívódnak. Másrészt, így a kiadósnak hitt étkezés után egy-két órára rá már újra éhesek leszünk. A magas GI indexű élelmiszerek gyakran és rendszeresen történő fogyasztása cukorbetegséghez, érbetegséghez és szívbetegséghez vezethet. Ide tartozik például a méz, a szőlőcukor, a cukros üdítők, a gabonapelyhek és a főtt burgonya.

Ezzel szemben az összetett szénhidrátok nehezebben, és ezáltal lassabban is alakulnak át, így testünknek van ideje arra, hogy feldolgozza őket. Nincs kitéve túl nagy vércukorszint ingadozásnak szervezetünk, és az állandó érték miatt még az éhségérzet is hosszabb időre fog csillapulni. Alacsonyabb GI indexű ételek a gyümölcsök, a zöldségek, a tej, míg a rizs és a tésztafélék közepes vagy magasabb tartományban foglalnak helyet. Az utóbbi kettőt esszük talán legtöbbször köretként, vagy a húsos tésztákat akár főételként is, azonban nem kell megijedni, mivel befolyásolhatjuk a szervezetben való lebontásukat, például az elkészítési módjukkal.

Ha a tésztát túlságosan szétfőzzük, akkor GI értéke megnövekszik, tehát érdemes inkább kevésbé megpuhítani. A makaróni és a spagetti tésztát többnyire durumbúzából készítik, mely teljes kiörlésű gabonaként lassan lebomló szénhidrátokat tartalmaz. A nagy tésztakedvelőknek tehát inkább ezeket érdemes rendszeresen fogyasztaniuk. A teljes kiőrlésű lisztből készült tészták (és természetesen minden egyéb ilyen alapanyagból készült élelmiszer is) szintén egészségesebbek. Viszont, ha nem tudunk lemondani a gyorsan lebomló szénhidrátot tartalmazó tésztákról, akkor készítsük el más, lassan felszívódó élelmiszerekkel, mellyel segíthetünk kiegyenlíteni a szervezetünk inzulintermelését. Lassíthatjuk a felszívódást a fehérje, zsír és élelmi rostokat tartalmazó ételekkel, valamint ha kíméletesen készítjük el a fogásokat (például pároljuk). 

Étrendünknek tehát mindenféleképpen teljesen tudatosnak kell lennie, nem szabad kapkodva mindenfélét összeenni, hiszen az tartós egészségügyi problémákhoz vezethet. Úgy kell összeállítani a menüket, hogy az összetevők kiegyenlítsék és kiegészítsék egymást. Minden szempontból kímélni kell szervezetünket, melyet többek között helyes táplálkozással érhetünk el. Ha nem vagyunk biztosak dolgunkban, akkor érdemes szakemberek véleményét kikérni, valamint rendszeres időközönként vérvétel segítségével ellenőrizni testünk működését, kitérve a koleszterin-, a triglicerid- és vércukorszintre. Ajánlatos megállni bizonyos ételek fogyasztását, mielőtt még visszafordíthatatlan betegségek alakulnának ki.