Csomók a mellben

Élete során szinte minden nő kitapinthat kisebb-nagyobb göböket, csomókat a mellében. A legtöbb csomó ártalmatlan, de ha megijednél és kétségeid, kérdéseid lennének, fordulj orvoshoz.

A legfontosabb dolog, a rendszeres önvizsgálat. Ennek hihetetlenül nagy a jelentősége, mert így rögtön eljuthatsz az orvoshoz, amint valami elváltozást tapasztalsz a melledben. A vizsgálatot a következőképpen végezd el.

Állj szembe a tükörrel, kihúzott, egyenes háttal. Fontos, hogy megfelelő fényviszonyok mellett vizsgáld magad. Először leengedett, majd felemelt kézzel alaposan vedd szemügyre a melleidet. Nézd meg ebben a testhelyzetben, hogy egyforma magasságban vannak-e a mellbimbóid, és hogy felfelé mutatnak-e. Miután ezzel végeztél és nem vettél észre semmilyen elváltozást, jöhet a tapintásos vizsgálat.

A bal karodat hagyd leengedve, a jobbal pedig tüzetesen, centiről-centire tapintsd végig a bal melledet. Ezután cserélj kezet és végezd el ugyanezt a vizsgálatot a jobb oldalon is. Itt még nem ért véget a vizsgálat. A bal alkarodat tedd a fejed tetejére, majd alaposan tapintsd végig a bal melledet, majd kéz cserével a jobbat is. Fordíts figyelmet a hónaljadra is!

A vizsgálat utolsó része hanyatt fekvésben zajlik. Tedd a jobb kezedet a fejed alá, és bal kézzel, körkörös mozdulatokkal tapintsd végig a jobb melledet. Óvatosan nyomd be a mellbimbódat is, hogy nem tapasztalsz-e váladékozást, netán fájdalmat. Ha ezzel végeztél, következhet a másik melled. Amennyiben bármilyen szokatlan, eddig nem létező elváltozást észlelsz azonnal fordulj orvoshoz!

Szakorvosok szerint nincs ok aggodalomra, ha mindkét mellben tapasztalható a csomó, azonban, ha ezek a csomók megváltoznak, mindenképpen érdemes felkeresni a nőgyógyászt.

Az emlőbetegségeket négy csoportba sorolhatjuk a következő módon. Az első csoportot a korral, hormonális állapottal összefüggő elváltozások alkotják. A második csoportba tartoznak a valódi, ám jóindulatú melldaganatok. A harmadik csoportba a rosszindulatú csomók tartoznak, míg a negyedik csoport a gyulladásos, fertőzés miatt kialakult elváltozásokból áll. A következőekben felsoroljuk azokat a mellelváltozásokat, amelyek miatt nem kell aggódni.

A fibroadenoma, azaz rostos mirigydaganat kerek, könnyen elmozdítható, fájdalommentes göb. Leginkább tinédzserkorú lányok melleiben fordul elő a legtöbbször. Terhes nőknél és a szoptatás alatt ezek a csomók megnőnek. Diagnosztizálni mammográfiával és biopsziával lehet. Ez a mirigydaganat soha nem rákosodik el, de ha nem vagy nyugodt az orvos műtéti úton el is tudja távolíttatni.

Az emlőgyulladás legtöbbször szoptató anyák mellében fordul elő. Kialakulása egy tejcsatorna elzáródása miatt történik, amitől a tej megragad, sok esetben gyulladást, fertőzést kiváltva. Könnyen felismerhető, hiszen ilyen esetekben a mell meglehetősen kivörösödik, érzékeny, csomós tapintású lesz. Amennyiben időben észreveszik, antibiotikummal kezelhető, de ha gennyel telt tályog képződik, azt csak az orvos tudja kimetszeni.

Szintén jóindulatú elváltozásnak nevezhető a fibrocisztás emlőbetegség. Általában a mell felső részén és a mellbimbó környékén jelentkezhetnek csomók. A legtöbb fibrocisztás beteg harminc, negyven év körüli nő. Ilyenkor a mellben bekövetkező változások állnak a csomók kialakulásának hátterében. A tejmirigyek fokozatosan elsorvadnak, ezzel egy időben pedig zsírszövetek kezdenek el szaporodni a mellben. Az ilyen okok miatt kialakuló csomók a menopauza végeztével elmúlnak.

Az emlőciszta egy folyadékkal telt, jóindulatú daganat, amely túlnyomó többségben szintén a harminc évnél idősebb nőket érinti. Menstruáció előtt a ciszták érzékennyé, fájdalmassá válhatnak. Méretüket tekintve lehet egészen apró, nehezen kitapintható is, de vannak olyanok is, akiknek több centiméter átmérőjű emlőcisztájuk van. Az ilyen daganatok ultrahangos felvételen észlelhetőek, de a pontos diagnózis miatt az orvos egy vékony tűvel leszívja a ciszta tartalmát és elküldi szövettani vizsgálatokra. Ha nem megnyugtató az eredmény, akkor az orvos eltávolítja ezeket a cisztákat.

Lipoma, azaz zsírcsomó, akkor alakulhat ki, ha nagy erejű ütés éri a melledet. Ez az elváltozás inkább a nagyobb mellű nőknél jellemző.

Ne feledd, fontos az évenkénti nőgyógyászati vizsgálat, valamint havonta a ciklusod közepén végrehajtott önvizsgálat!