Az egészséges táplálkozásról általánosságban

Sokan sokfélét mondanak arra, hogy mi egészséges, mi nem, miből kell sokat enni, miből keveset. Ezek az információk gyakran ellentmondanak egymásnak, így végső soron saját tapasztalatainkra kell építetünk, hiszen nem vagyunk egyformák.

Sokaknál puffadást okozhatnak rendkívül jótékony hatású zöldségek, gyümölcsök, másokat korlátoz az ételallergiájuk, és vannak, akik egyszerűen csak nem szeretik valamilyen egészségesnek tekintett élelmiszernek az ízét. Ilyen esetekben teljesen felesleges leerőltetni a nem kívánt ételeket, hiszen biztos akad valami más, amit szeretünk és a szervezet számára elengedhetetlen tápanyagokat is pótolni tudjuk vele.

Testsúlyunk, magasságunk, életkorunk, foglalkozásunk (ülőmunka vagy fizikai munka) határozza meg lényegében, hogy egy nap során mennyi tápanyagra (fehérje, zsír, szénhidrát, ásványi anyagok) van szükségünk. Az arányokat tekintve gabonaféléből kell a legtöbbet juttatnunk a szervezetünkbe, de természetesen nem egy étkezés során egy hatalmas adagot, hanem többször keveset. Szerencsére nagy választék áll rendelkezésünkre: kenyér, kalács, müzli, gabonapehely, tészta, tarhonya, galuska, kukorica, péksütemények és még sorolhatnám. Önmagukban alacsony zsírtartalmúak, de gyártásuk vagy az étkezés során hozzájuk adott zsiradékok miatt ez megnőhet, ezért ha tehetjük, ezt a legtöbb esetben próbáljuk meg elkerülni. Minőségbeli különbségek is vannak közöttük, hiszen a finomliszt alapanyagú ételek kevesebb vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, mint a teljes kiőrlésű  lisztből készült élelmiszerek, melyek ezáltal egészségesebbek ugyan, de sajnos drágábbak is.

A gabonafélék mellett a másik nagyon fontos táplálékcsoportba a zöldségek és gyümölcsök tartoznak, melyeket naponta legalább háromszor ajánlatos fogyasztani. Ebben a kategóriában is bőséges kínálat közül válogathatunk: paradicsom, paprika, sárgarépa, főzelékfélék, burgonya, alma, aszalt gyümölcsök, citrusfélék, gyümölcs- és zöldséglevek. Néhány csonthéjas gyümölcs, a banán, a burgonya és a száraz hüvelyesek kivételével energia- és zsírtartalmuk nem magas, azonban élelmi rostban gazdagok. Ez utóbbi gátolja meg a zsír és koleszterin felszívódását, így rendszeres fogyasztásuk hatására csökken a vér koleszterin szintje. Számos vitamint tartalmaznak, valamint káliumot, magnéziumot és emellett valamennyi vasat és kalciumot is. A bennük található antioxidánsok, flavonoidok, és élelmi rostoknak köszönhetően megakadályozzák az érelmeszesedést és a rákos betegségek kialakulását, mely igen csak pozitív tulajdonságnak tekinthető.

A következő csoportot a tej és tejtermékek alkotják, melyeket már mérsékeltebben kell fogyasztani. Ide tartozik a joghurt, a kefir, a túró, a sajt, a különféle tejes italok, tejföl, tejszín és maga a tej is. Ezeknek az élelmiszereknek van a legmagasabb kalciumtartalmuk, és emellett még fellelhető bennük magnézium, cink és különféle vitaminok is. A szervezet számára jól hasznosítható fehérjét biztosítanak, szénhidráttartalmuk nem magas, viszont érdemes inkább az alacsonyabb zsírtartalmú tejtermékeket beszerezni.

A húsok, húskészítmények kategóriájába sorolható még a tojás, a szója és a hal is, melyeket a tejtermékekhez hasonlóan nem kell túlzásba vinni, de teljesen elhanyagolni sem. Értelemszerűen baromfi-, marha-, sertéshúsok, felvágottak, halak sorolhatóak ide, melyeket magas fehérjetartalmuk miatt érdemes enni, de minél kevesebb zsiradékkal elkészítve. A rendszeres, azaz legalább heti egyszeri halfogyasztás erősen ajánlott, ugyanis D, E és B vitaminokban igen gazdag húsfajta, valamint kalciumot, vasat, magnéziumot és cinket is tartalmaz. A tengeri halak húsában (például: lazac, hering, makréla, szardínia, szardella) omega-3 zsírsav található, mely jótékony hatással bír a szív- és érrendszerre.

Azok az élelmiszerek, melyek az előbb felsorolt csoportokba nem szerepeltek, azokat nem ajánlott naponta fogyasztani. A különféle zsírokkal (legyen az növényi vagy állati eredetű) óvatosan kell bánni, hiszen kis mértékben ugyan szüksége van rá a szervezetünknek, de túlzott bevitelük esetén betegségek kialakulásáért lehetnek felelősek. Édességeket, cukros üdítőket érdemes inkább elhanyagolni, mással helyettesíteni (teát például inkább mézzel édesítsük, nassolásnál a gyümölcsöket válasszuk), mert mértéktelen fogyasztásuk elhízáshoz, fogromláshoz, cukorbetegség kialakulásához vezethet. A táplálékok mellett pedig elengedhetetlen a folyadékbevitel (felnőtteknél napi 2-3 liter), mivel fontos szerepet játszik az emésztési folyamatokban, szabályozza a testhőmérsékletet, és részt vesz a tápanyagok szállításában is. A szénsavas, cukor- és alkoholtartalmú italokat kerülni kell, inkább vizet, gyümölcs- és zöldségleveket ajánlatos inni.

Az egészséges étkezéssel nem csak a jövőben esetlegesen kialakulható betegségeket tudjuk elkerülni, hiszen már a jelenben is érezhetjük pozitív hatásait: energikusabbak leszünk és kiegyensúlyozottabbak, ami igazi ajándék a rohanó hétköznapokban.