Christian Dior élete és munkássága

Christian Dior 1905. január 21-én született Granville-ben, Franciaországban. Édesapja arisztokrata származású volt, mosószerek eladásával és gyártásával foglalkozott.

 

Négy testvére volt: két fiú és két lány. Az elemi iskola elvégzése után szülei politikai iskolába járatták, remélve, hogy diplomata lesz. Őt azonban egy cseppet sem érdekelte a politika, sokkal jobban vonzották a művészetek. Dédelgetett álma egy olyan galéria megnyitása volt, ahol Pablo Picasso, Salvador Dali és sok más neves festő művét állíthatja ki. Tanulmányait végül a diploma megszerzése előtt megszakította. Édesapja egyik üzleti partnere és egy barátja segítségével 1928-ban megnyithatta hőn áhított galériáját, bár nem üzemelhetett túl sokáig a gazdasági világválság miatt.

A válság édesapját is tönkretette, így a családi háztól is meg kellett válniuk. Ekkor kezdte el első ruhaterveit rajzolgatni, melyek több divatházhoz is eljutottak. Elsőként Robert Piguet ruhatervező mellett kezdett el dolgozni tervező asszisztensként 1938-tól. A háború kirobbanásáig ott is maradt, amíg katonai szolgálatra nem hívták. A világháború borzalmait azonban nem viselte jól, ezért hamar le kellett szerelnie. 1941-ben tért vissza a németek által megszállt francia fővárosba, és végül Lucien Lelong divatházához csatlakozott, ahol Pierre Balmain asszisztens tervezője lett. Első kreációi még meglehetősen konzervatívak voltak, azonban hamar szárnyra kapott neve a divatháznak köszönhetően. Oly annyira, hogy a német Gaston divatház még ajánlatot is tett a tehetséges Dior-nak, ő azonban nem válaszolt rá.

diornagy

A háború sajnos a családja életét is meglehetősen befolyásolta. Húgát, Catherine-t a francia ellenállásban való részvétel miatt elfogta, és a német koncentrációs táborba vitte a gestapo. Csak 1945-ben térhetett haza, de szerencsére életben maradt. Dior egyik bátyja, Raymond két lánynak adott életet, akik ellenkező oldalon harcoltak, másik testvére, Francoise pedig német szimpatizáns lett. Összességében tehát borzalmasan megvariálta a család életét a háború.

Balmain idővel kivált Lucien Lelong-tól, és így Dior-t is egy saját divatház gondolata kezdte el foglalkoztatni. A háború befejeztével már elég nagy rangra tett szert munkahelyén, így végül saját beosztottjaival alapította meg a Dior divatházat 1946 decemberében, Párizsban. A kezdőtőkét, a francia „gyapjúkirály”, Marcel Boussac adta, ugyanis több mint 6 millió frankos összeggel támogatta a tervezőt, azzal a feltétellel, hogy neki készíti el az első kollekcióját.

Dior gyakorlott munkaerőt igyekezett maga köré gyűjteni. A menedzser, az üzletvezető és a könyvelő a korábbi köztisztviselő, Jacques Roue lett. Műtermének igazgatói posztját a múzsájaként is emlegetett, Germine Bricard (Mizza) vállalta. A főszabász, a később szintén híressé vált Pierre Cardin lett. Gondos tervezés előzte meg a manökenek kiválasztását is. Dior szerint: „ők azok, akikre mindig szükség van az üzletágban. Mindig nélkülözhetetlenek voltak és azok is maradnak, életre keltik a ruháimat és csak ez számít.” A 30 manöken több mint kilencven kreációt mutatott be 1947. február 12-én, a sikeresen debütált első kollekció keretén belül. Dior azonnal hírnevet szerzett magának, és beírta magát a divattörténelembe. A bemutatón több ország tudósítója és a divatvilág legjelentősebb lapjának, a Vogue-nak a főszerkesztője is megjelent, valamint több nevesebb híresség és színésznő.

Az első kollekció a „Ligne Corelle” (virágkehely) nevet kapta, ami utalás volt arra, hogy a nőt egy kinyíló virághoz hasonlítja. A kollekció „beceneve” azonban New Look lett, mely a Harper’s Bazaar divatmagazin főszerkesztőjétől, Carmel Snow-tól származott. A divatvilág összes modellje innentől kezdve Dior lány akart lenni. Ruhái hatalmas sikert arattak, bár Coco Chanel érthető módon lehúzta azokat, így nyilatkozott: „Dior? Dior nem öltözteti a nőket, hanem tapétázza!”

dior1

A cég az eredményes debütálásnak köszönhetően hihetetlenül jövedelmezően működött. Dior sikere elsődlegesen abban rejlett, hogy páratlan módon ismerte fel a nők szükségleteit. Ruhái a módosabb rétegeknek készültek, akik a háború évei után megunták a férfias vonalakat és valami igazán sikkesre vágytak. Dior kihangsúlyozta a csípőt és a kebleket, így a nők ismét nőnek érezhették magukat. Nevéhez kötődik a harangszoknya is, melynek különlegessége, hogy alja 40 cm-re volt a földtől. Voltak olyan estélyi ruhái, melyek több mint 50 méter anyagból készültek. Dior kedvenc alapanyagai közé a taftot és a muszlint sorolhatjuk, a kellemesen lágy esésük miatt. Az estélyi ruhák szoknyái voltak a legbonyolultabbak, egy-egy költeményhez volt, hogy tizenkét alsószoknya is tartozott. Kreációi nem voltak olcsók, de mégis minden kiállított darabját eladta.

A magánéletéből a külvilággal nem sok mindent osztott meg. Az tudjuk, hogy sosem nősült meg, és saját bevallása szerint homoszexuális volt. Utolsó éveiben már kifejezetten nehéz természetűvé vált, hangulata folyamatosan ingadozott. Előfordult, hogy egyik percben még az alkalmazottai karácsonyi kívánságait igyekezett teljesíteni, míg máskor az irodájában vagy nyilvánosan kiabált velük. Végül 1957-ben hunyt el 52 éves korában, szívinfarktus következtében. Végrendeletében nővérét és stílus igazgatóját jelölte meg örökösül.

Az egész szakma gyászolta, temetésére több mint 2500 ember ment el. A Dior divatházat tehetséges tervezők vitték tovább megőrizve az alapstílust. Ennek köszönhetően még ma is nagy sikerrel működik, és olyan hírességet öltöztet, mint Jennifer Aniston, Natalie Portman vagy Jennifer Laurence. A termékpaletta napjainkban is igen széles, hiszen megtalálhatóak közötte ruhák, táskák, ékszerek, parfümök (többek között az első, még Dior alkotta parfüm is, a Miss Dior) és egyéb kozmetikumok.

Értékelje ezt a cikket!
Összesen: 1 Átlag: 3

Szólj hozzá!