Az alvászavar

Az egészséges életmódhoz hozzátartozik a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás. Érezted már úgy, hogy majd leragad a szemed, mégsem tudtál elaludni? Lássuk, hogy mit lehet kezdeni az ilyen problémákkal.

Alvás közben a szervezetünk kapcsolata a külvilággal meglazul, izmaink elernyednek. Az alvás ideje alatt töltjük fel a szervezetünket. Az alvásigény életkoronként és egyénenként változó. Azt mondják, hogy egy gyereknek 9-10 óra alvásra van szüksége, egy átlag felnőttnek pedig 6-9 óra is elegendő. Leginkább az újszülöttek és az idős emberek példájával tudjuk érzékeltetni az alvásigény szórását. Egy csecsemő az első pár hétben lényegében csak enni és inni ébred fel, ezzel szemben egy idős ember szervezete már néhány óra alvással is megelégszik. Akkor mondható, hogy elegendő volt az alvással töltött idő, amikor frissnek és kipihentnek érezzük magunkat. Megfigyelések és tesztek alapján elmondható, hogy az alvásnak két fő fázisa van. Az egyik szakaszban a szemünk gyors mozgásokat végez, ezt REM-fázisnak nevezzük. Az alvás ezen szakaszában álmodunk, amire ébredés után rendszerint nem szoktunk emlékezni. A másik fő szakasz a non-REM-fázis. Ez a szakasz további részekre osztható a reflextevékenységek és az alvás mélységétől függően.

Miért jelent problémát a kialvatlanság?

Az alvás rossz minősége és az abból fakadó kialvatlanság napközben gondot okozhatnak. Csökken a koncentrálóképesség, a teljesítmény, jelentős hatással van a hangulatra. Extrém esetben a sorozatos kialvatlanság depresszióhoz is vezethet.

Az alvászavart kategorizálhatjuk tünetként és konkrét betegségként is, azonban nagyon nehéz meghatározni még a legprofesszionálisabb módszerekkel is. Akkor kell komolyabban foglalkozni az alvászavarral, ha az imént említett panaszokat huzamosabb időn keresztül tapasztalod.

A hyposmonia és az insomnia nehéz elalvással és sűrű ébredésekkel jár az éjszaka folyamán. A hypersomnia az előbbi kettő ellentéte. Ha valaki hypersomniás alvászavarban szenved, akkor fokozott az alvásigénye és napközben gyakran fáradtnak, aluszékonynak érezheti magát. A fokozott alvásigényűek számára meglepő módon nem a sok alvás a legszerencsésebb kezelési mód. A hypersomnia oka lehet valamilyen gyógyszer (főként nyugtató) túladagolása, de testi betegségre is utalhat ez a tünet. A leggyakoribb testi probléma a pajzsmirigy alul működése szokott lenni, súlyosabb esetben a koponyán belüli túlzott nyomás is lehet kiváltó ok. A parasomnia az alvás minőségét rontja. Ilyen esetekben az elalvás és az ébredés fázisa „sérül”. Parasomniának nevezhető az alvajárás.

Szakorvoshoz fordulva segítséget kaphatunk alvászavaraink kezelésében. A legtöbb esetben egyszerű gyógyszeres kúrával mérsékelni lehet ezeket a problémákat.